Sokáig nem különböztették meg, hogy jobb, vagy bal lábra húzza az ember a cipőjét. Régen semmi értelmét nem látták ennek.
A királyi, nemesi családokon kívül nem igazán tehették meg az emberek, hogy saját lábra szabott cipőt hordjanak, már az elkészítése is nehézkes, költséges volt. A cipészek csak a 19. században kezdtek el a maihoz hasonló formákat kialakítani, illetve figyelni arra, hogy melyik lábra kerüljön a termék. Addig azonos szabásúak voltak, maga a viselője „törte be” a mindennapi hordással.
Igaz, a francia cipőgyártásban használtak bizonyos jelzéseket annak érdekében, hogy a vásárló tudja, tegnap mely lábára húzta a cipőt, melyiknek kezdte felvenni a formáját. G, mint gauche (bal) és D, mint droit (jobb) betűket varrtak a belső oldalra, így nem keveredtek össze, egyszerűen be lehetett azonosítani.
A változást Lyman Reed Blake cipővarró gépe hozta, 1858-tól már készült külön jobb és bal lábra szánt cipő, ezek után pedig a méret is fontos szerepet kapott a gyártásban.
