Ma már kevesen vállalkoznának a feladatra, de 1956 előtt Nepál fővárosába juttatni egy autót csak így lehetett, hivatásos autóhordókat fizettek a feladatért.

Napjainkban Nepál úthálózata összetett, jól járható, több mint 17 000 kilométeres, de az első autók megjelenésekor ez nem így volt. Helyenként aszfaltozott útszakaszt használtak, de a fővárost gyalogosan, vagy légi úton lehetett elérni legkönnyebben az 1950-es évek előtt.  

Az első nepáli autószállítás

Hasonlóképp történt Nepálban, ahová maga Hitler küldött autót. Tribhuvannak, a nepáli királynak ajándékozott egy Mercedes-Benz személyautót 1940-ben. Megfelelő utak hiányában 50 ember cipelte át a hegyeken az autó különböző részeit. Később a Thapathali Műszaki Főiskolára került, ahol autószerelést tanultak rajta a diákok. 2010-ben újították fel a híres járművet.

Katmanduban nehéz, nagy bambuszból készített hordozókereteken vitték darabokban a városba, ahol összeszerelték, majd a királyi család tulajdonába került. Az 1950-es években közel 30db autógurult a fővárosban. A szakmát tekintve az utolsó autóhordó 92 éves korában hunyt el, 2016-ban Katmanduban.