Stanley Kubrick (1928–1999) neve ismerősen cseng (nem csak) a filmrajongók körében, különleges alkotásait hol az egekbe dicsérték, hol értetlenül fogadták. A fóbiás, introvertált, ugyanakkor sportszerető és Napóleon-imádó rendező mozgalmas életéből csemegéztünk.
Már 13 évesen a fényképezés rabjává vált
Kubrick ugyan jó nevű orvos fiaként született, gyermekkora magányosan telt, ám amikor 13 éves korában fényképezőgépet kapott, rögtön a vizualitás megszállottjává vált: 16 évesen 25 dollárt fizettek neki egy képért, ezután úton-útfélen fotózott, hírességeket éppúgy, mint rágógumifújó versenyt.
Sakkal keresett pénzt a filmjére
A magának való fiatal Kubrick korán megtanult sakkozni és pingpongozni, aminek karrierje alatt is hasznát vette. Amikor a Félelem és vágy (Fear and desire) című filmjéhez sakktudásával teremtett elő pénzt, amikor egy New York-i parkban verte sorra ellenfeleit. Színészeit pedig kiváló asztalitenisztudásával győzte le a forgatások szüneteiben, mondván, hogy így jobban tudja befolyásolni és instruálni őket.
Megrendezte a holdra szállást?
Az összeesküvés-elméletek rajongói sokáig úgy vélték, hogy Kubrick hamisította meg a holdra szállásokról szóló felvételeket. Állítólag a NASA megkereste a rendezőt 1968 elején, hogy „rendezze meg” a tervbe vett küldetéseket a Holdra. Hosszas egyeztetések után ráállt a dologra, és az Alabamában levő Huntsville városában le is forgatta az Apollo 11 és Apollo 12 expedícióját. Az elkészült filmeket le is vetítették a tévében, a hiszékeny amerikaiak pedig elhitték, hogy amit látnak, az a valóság. A következő, Apollo 13 küldetése előtt azonban kilépett a projektből – a legendák szerint azért, mert sikertelen küldetést szeretett volna… Természetesen ezen pletykák valóságtartalma erősen kétséges.
Amikor a biztosítók nemet mondanak a földönkívüliek által okozott veszteségekre…
A rendező minden filmjét alapos tervezés, a forgatás minden másodpercének megtervezése jellemezte. Talán leghíresebb alkotása, a 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) készítése idején Kubrick komolyan aggódott a Mars bolygóval kapcsolatos NASA-kutatások miatt. Úgy vélte, ha a tudósok bizonyítékot találnak a földön kívüli életre, akkor kárba vész a filmterve. Megkérdezte az egyik híres biztosítótársaságot, hogy kötnének-e biztosítást a földön kívüli élet bebizonyításából eredő veszteségei fedezésére. A válasz sejthető…
Önkéntes remete Angliában
Spartacus című filmje volt az egyetlen, amelynek forgatása során nem kapott szabad kezet, a filmstúdió nem hagyott teljes beleszólást. Ezen annyira felhúzta magát, hogy otthagyta a show-bizniszt, és önkéntes magányba vonult Angliába, ahol különc életmódjával hívta fel magára – az általa nem igazán kedvelt – figyelmet.
A fóbiás mester
Kubrick – sok más hasonló hírességhez hasonlóan – számos fóbiájáról (is) nevezetessé vált. Irtózott a bacilusoktól, influenzás tüneteket produkáló színészeit vagy stábtagjait egyszerűen kitiltotta a forgatások helyszíneiről. Félt a sebességtől is, sofőrje soha nem vezethetett 50 km/órás sebességnél gyorsabban – s így könnyen érthető, hogy rettegett a repüléstől is. Mentális problémáit is csak bizonyos pszichiáterek kezelhették.
A Napóleon-imádó biográfus
A rendező megszállott Napóleon-rajongó volt, egyik szobájában gyakorlatilag csak a híres-hírhedt francia császárról szóló könyvek sorakoztak. Belefogott egy életrajz megírásába és eltökélt szándéka volt filmet készíteni róla, ám egyik álma sosem valósult meg.
Robert Schnakenberg: Híres filmrendezők titkos élete
