Az MS al-Salam Boccaccio 98 egy egyiptomi személyszállító komp volt, amelyet az El Salam Maritime Transport üzemeltetett, és 2006. február 3-án süllyedt el a Vörös-tengerben miközben Dubából (Szaúd-Arábiából) a dél-egyiptomi Safagába tartott.
A hajó körülbelül 1400 utast és legénységet szállított. Feltételezik, hogy többségük egyiptomi volt, aki Szaúd-Arábiában dolgozott, de köztük voltak a mekkai haddzsból hazatérő zarándokok is. A hajó körülbelül 220 járművet is szállított. Segélykérés nem hallatszott a hajóról, és a rossz időjárási viszonyok hátráltatták a kutatási és mentési műveletet. 388 embert sikerült kimenteni.
Úgy tűnik, hogy a süllyedés közvetlen oka a tengervíz felgyülemlése volt a hajótestben, amikor a tűzoltók a motortérben keletkezett tüzet próbálták eloltani. Ezt tetézték a hajóban rejlő tervezési hibák. Amikor a kapitány engedélyt kért, hogy visszatérjen a kikötőbe, a hajó tulajdonosai megparancsolták neki, hogy folytassa, annak ellenére, hogy tudták, hogy tűz van a hajón. A tulajdonosokat 2009-ben börtönbe zárták, miután eredeti felmentő ítéletüket hatályon kívül helyezték.
A hajót az olasz Italcantieri cég építette 1970-ben és a Boccaccio nevet kapta Monfalcone-ban, Olaszországban. Eredetileg olasz belföldi szolgálatra szánták. Méretei 130,99 m teljes hossza, 23,60 m gerenda és 5,57 m merülés. A főmotorok névleges teljesítménye 16 560 kW volt, 35 km/h maximális sebesség mellett. A hajó eredeti kapacitása 200 autó és 1000 utas volt.
A hajót 1991-ben az INMA La Speziában újjáépítette, megőrizve ugyanazokat a külső méreteket, bár magasabb felépítménnyel, így a merülést 5,90 m-re változtatta. Ezzel egy időben az autók befogadóképességét 320-ra, az utasok befogadóképességét pedig 1300-ra növelték. A legutóbbi űrtartalom 11 799 BT volt.
A Boccaccio-t 1999-ben vásárolta meg a kairói székhelyű El Salam Maritime Transport, Egyiptom és a Közel-Kelet legnagyobb magánhajózási társasága, és Al-Salam Boccaccio 98-ra keresztelték át; a bejegyzett tulajdonos a panamai Pacific Sunlight Marine volt. Salam 98-ként is emlegették.
A baleset
Utolsó ismert helyzete Dubától 100 km-re volt, amikor 22:00 körül elvesztette a kapcsolatot a parttal. A túlélők elbeszélése szerint a motortér füstjét tűz követte, amely egy ideig folytatódott. Arról is érkeztek jelentések, hogy a hajó nem sokkal a kikötő elhagyása után felborult, és néhány órán át folytatva a dőlés súlyossá vált, és a hajó 10 percen belül felborult, miközben a legénység harcolt a tüzzel. A BBC rádióhíradójában az egyiptomi miniszteri szóvivő azt mondta, hogy a tűz egy raktárban keletkezett, megfékezték, de újra kitört. A tűz jelentőségét a legénység tagjainak tulajdonított nyilatkozatok is alátámasztották, akik állítólag azt állították, hogy „a tűzoltók lényegében elsüllyesztették a hajót, amikor a hajótestben összegyűlt tengervíz, amelyet a tűz megfékezésére használtak, mert a vízelvezető szivattyúk nem működtek.”
A Vörös-tenger erős szeleiről és trükkös helyi áramlatairól ismert. A régióban a süllyedés időpontjában napok óta erős szél és porvihar volt. Ezek a szelek hozzájárulhattak a katasztrófához, és megnehezíthetik a mentési erőfeszítéseket.
Mamdouh Ismail, az al-Salaam Maritime Transport Company vezetője szerint a hajó 1312 utast és 96 fős legénységet szállított. Korábban egy egyiptomi tisztviselő 1310 utast és 105 fős személyzetet említett (az egyiptomi elnöki szóvivő azonban 98 főt, míg a közlekedési miniszter 104 főt említett).
Számos elmélet született a süllyedés lehetséges okairól.
Tűz: Néhány túlélő arról számolt be, hogy a hajó elsüllyedése előtt nagy tűz volt a fedélzeten, és szemtanúk beszámolói szerint sűrű fekete füst jött a gépterekből.
Tervezési hibák: az al-Salam Boccaccio 98 egy roll-on-roll komp volt. Ez a kialakítás lehetővé teszi a járműveknek, hogy az egyik végén fel, a másikon pedig lehajtsanak, ami azt jelenti, hogy elméletileg sem a hajónak, sem a fedélzeten lévő járműveknek nem kell megfordulnia. Ez azt is jelenti, hogy a raktér egy hosszú kamra, amely áthalad a hajón. Ennek eléréséhez a járműtér ajtóinak a vízvonal közelében kell lenniük; hacsak nincsenek megfelelően lezárva, víz szivároghat át. Még a belsejében mozgó kis mennyiségű víz is lendületet vesz, és felboríthatja a hajót, ezt a jelenséget szabad felszíni hatásként ismerik.
Módosítások: Az 1980-as években a hajó állítólag számos módosításon esett át, beleértve a két utasfedélzet hozzáadását és a rakományfedélzetek kiszélesítését. Ez destabilizálhatta a hajót a tervezési korlátokon túl, különösen mivel a merülése mindössze 5,9 m volt. Erős széllel kombinálva a magas hajó könnyen feldőlhetett volna.
Jármű mozgása: Egy másik elmélet szerint a hajó haladása miatt a rakterében lévő járművek közül egy vagy több kiszabadult, és kilyukasztotta a hajótestet, ezáltal lehetővé téve a tengervíz beáramlását a hajóba.
Mentés
2006. február 2-án 23:58 UTC-kor a skóciai RAF Kinloss légi-tengeri mentési irányítóterme egy automatikus vészjelzést észlelt, amelyet műhold közvetített a hajó helyzetéből. A riasztást Franciaországon keresztül továbbították az egyiptomi hatóságokhoz.
2006. február 3-án néhány mentőcsónakot és holttestet láttak a vízben. Legalább 314 túlélőt és körülbelül 185 holttestet találtak. A Reuters jelentése szerint több tucat holttest lebeg a Vörös-tengerben.
Mentőhajók és helikopterek kutatták át a környéket, köztük négy egyiptomi fregatt. Az olasz parti őrszolgálati egység hajói több mint 90 órán keresztül járőröztek súlyos időjárási körülmények között, és nyolc túlélőt az MFO Esploratore osztályú Vedetta és Sentinella hajók mentettek ki. Izraeli források arról számoltak be, hogy az izraeli haditengerészet kutatási és mentési segítségnyújtási ajánlatát elutasították. Az egyiptomi hatóságok elfogadták az Egyesült Államok P-3 Orion tengeri haditengerészeti járőrrepülőre vonatkozó ajánlatát, miután először azt mondták, hogy nincs szükség segítségre.
Sok túlélő arról számolt be, hogy a hajó kapitányát látták elsőként, aki mentőcsónakkal hagyta el a hajót.
Vizsgálat
2008 júliusában egy egyiptomi bíróság felmentette az al-Salam Boccaccio 98 tulajdonosát, Mamdouh Ismailt, fiát, Amr Ismailt és két másik személyt a katasztrófával kapcsolatos jogsértések alól. Egy korábbi parlamenti vizsgálat az Ismail cégét tette felelőssé a katasztrófáért, mondván, hogy súlyos hibák ellenére üzemeltették a kompot. A visszaszerzett adatrögzítő azt is bizonyította, hogy a komp tulajdonosa tudta, hogy tűz volt a fedélzeten, de a kapitány kérésének megfelelően a kikötőbe való visszatérés helyett továbbhaladásra utasította. Az áldozatok családtagjai úgy érezték, hogy az ítéletet korrupció hozta, mivel Ismail az egyiptomi felsőház tagja, és nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik.
2009. március 11-én, miután az eredeti felmentő ítéletet hatályon kívül helyezték a Khaled Badereldin bíró által vezetett tárgyaláson, Mamdouh Ismailt hét év börtönbüntetésre ítélték. A cég további két alkalmazottját egyenként három év börtönbüntetésre ítélték.
