A francia uralkodók sorában kiemelt helyen foglal helyett XIV. Lajos, a Napkirály. Hosszú uralkodása során számos dicső és dicstelen esemény zajlott, de a király még halála után sem nyugodhatott békében – arról nem is beszélve, hogy szívét egy igazi ételbolond tudós fogyasztotta el.
A Napkirály 1715-ben hunyt el, boncolásakor fejét elválasztották a testétől, szívét pedig bebalzsamozták. A testrészek 77 évig háborítatlanul feküdtek, a francia forradalom alatt azonban ellopták a szívét, amely több alkalommal is gazdát cserélt a „műtárgykereskedők” között, mígnem 1848-ban a szív egy része Lord Harcourt, York érsekének birtokába került. A főrang egyik karácsonyi vacsoráján bemutatta vendégeinek zsákmányát. A vendégek között ült egy angol polihisztor (geológus, teológus, paleontológus) és mindenevő, William Buckland (1784–1856, jobb oldali képünkön). A férfi a viktoriánus kor igazi nagyevőjének számított (Darwin mellett, lásd kapcsolódó cikkünket), állítólag kifejezte óhaját, hogy az állatvilág összes faját meg kívánja kóstolni.
Sokat nem tétlenkedett, sok különleges állat került a tányérjára, például pirított egér, párduc, tengeri csiga és kenguru. A legenda szerint bevallotta, hogy legkevésbé a vakond és a légy ízlett neki… Mindenesetre nem ódzkodott arról, hogy a lord egyik vacsoraestjén megegye a Napkirály szívét – egy nagy adag bab kíséretében…
