Közel két tucat feltaláló húzhatja a száját, hiszen az izzólámpát Edison nevéhez kötik, pedig ő csak véglegesítette az ötleteket 1879-ben.

Már 1802-ben készített vékony platinaszál izzásával működő fényforrást Humphry Davy, de az nem bírta sokáig. Drága volt és hamar tönkrement. Rengeteg tudóst és feltalálót foglalkoztatott a téma, viszont legközelebb a megoldáshoz csak az angol Joseph Wilson Swan került. Elszenesedett papírt használt izzószálnak, bár nem tudott elég erős vákuumot létrehozni az üvegburában, így ez sem bizonyult tartósnak.  

Edison az adatok összegyűjtésével kezdte meg a munkát és eltökélte, hogy jobbat alkot. Több ezer kísérlet után találta meg a megfelelő alkotóelemet, egy japán bambuszfajta rostját, amellyel 1200 órán át világított a lámpája. Külön készített hozzá egy fogyasztásmérő szerkezetet és megtervezte az elektromos hálózatot is, amellyel bárkihez eljuttathatták a villamos áramot. Még a csavarmenetet is ő tette az izzók végére, hogy könnyen cserélni lehessen azokat.

Karácsonykor aratott velük elsőként igazán nagy sikert, amikor egyszerre hétszáz villanykörtét kapcsolt fel a vendégek előtt, mindezt a laboratóriuma parkjában. Újságírók és riporterek hada érkezett New Yorkba, hogy saját szemükkel lássák a látványosságot, amely egy csapásra világhírűvé tette az ünnepelt tudóst.