Juvenalis (50/60–130) számos fennmaradt szállóigéje vált népszerűvé az elmúlt századok során; sokan ismerik a „Kenyeret és cirkuszt a népnek” (Panem et circenses) vagy a „Ritka madár” (Rara avis) kifejezést. Nagy „karriert” futott be a „Mens sana in corpore sano”, azaz az „Ép testben ép lélek” mondat is, szerte a világon rengeteg sportegyesület vagy épp oktatási intézmény választotta mottójául a római író tizedik szatírájából származó idézetet – méghozzá abban az értelemben, hogy a sport megedzi a testet és jótékonyan hat a szellemre is. Csakhogy tévesen, ugyanis az eredeti mondatból kiragadott, világszerte használatos részlet éppen ellenkező jelentésű, mint amit Juvenalis hangsúlyozni kívánt…
Juvenalis tizedik szatírájában arról olvashatunk, hogy miért érdemes imádkozni az istenekhez. A szerző egyebek mellett ezt írja: „…orandum est ut sit mens sana in corpore sano…” Azaz: „Azért kell imádkozni, hogy egészséges legyen a lelkünk az egészséges testben.” A latin mondat utolsó öt szava vált világszerte elterjedt és népszerű szállóigévé – így például Truman amerikai elnök kedvenc mondásává, és vannak, akik szerint a kimagasló intelligenciával rendelkezők elit klubja, a MENSA neve is a mens sana összetételből ered.
Azonban Juvenalis szövege arról szól – szemben a tévhittel, miszerint az „ép test” adja az „ép lelket” –, hogy az ép test nem biztosít ép lelket, az különleges képesség, amelynek elérése érdekében szükséges imádkozni az istenekhez. Tehát inkább azt jelenti a mondat, hogy egészséges lélek nélkül nem sokat ér az egészséges test.
Hahner Péter nyomán.
