Az 1526-os mohácsi csata után a törökök elfoglalták Buda várát, majd szétszóródva fosztogattak, gyilkoltak. A magyarok félelmükben menekültek amerre láttak. Nem volt más lehetőségük, hiszen életük, illetve a vagyonuk biztonsága volt a tét. Több csoport próbált saját tábort ve...
A köznép szokása, a tájegységek, mind módosította picit a beszélt nyelvet, de még az írást is. Egészen az első helyesírási szabályzatig sokszor komoly küzdelmet vívtak a hozzáértők. Az 1832-es helyesírási szabályzat megalkotása előtt két kiemelkedő csoport nézetei feszültek e...
Az 1821-es születésű Figyelmessy Fülöp fiatal korában is tehetséges katonának számított, így a bécsújhelyi katonai akadémia után egyből a császár seregéhez osztották be. Igaz, volt idő, mikor apja hentesüzletében segédkezett, de 1848-ban már az őrnagyi rangot is megkapta a Bo...
Budapesten született Hoffmann Elemér, aki nem saját képeivel vált ismerté a művész világban, hanem a mesteri módon másolt alkotásaival. Még az FBI is megfigyelte. Tehetsége leginkább abban mutatkozott meg, hogy képes volt az eredeti művek másolása mellett, az adott festők saj...
A 16. században több, mint 600 bajvívásból került ki győztesen, nem véletlenül hívták “a Dunántúl oroszlánjának”. Gyulaffy László neve is kiemelkedő, de a törökök leginkább Thury Györgytől tartottak a szóbeszédek szerint. Volt, aki egyenesen Mezopotámiából látogatott ide azér...
Már az ókori Rómában is szokás volt úgy üzenetet küldeni, hogy az nem írásban, hanem szóban, bizonyos pecsétvivőkkel történt. Az ő munkájuk alapozta meg ezt az eszközt. Aki nem tudott olvasni, az a pecsétvivőtől hallotta a mondandót. Persze neki is jelezni kellett, hogy a meg...
Nem kellett sokat várni, hogy a Wright fivérek sikeres repüléseit követően mások is a levegőbe vágyjanak. A szenzáció hazánkban akkor jött, mikro 7 évre rá Budapesten is szerveztek egy repülőversenyt. 1910-ben szervezett a Magyar Aero Club egy olyan eseményt Rákosmezőn, ahol ...
Sokkal többen tudják, hogy ki volt hazánk első férfi olimpiai bajnoka, hiszen az általa tervezett Margit-szigeti uszoda is a nevét viseli. A “magyar delfin”, Hajós Alfréd úszó és műépítész vehette át az első érmet, de ki volt a nőknél? Számos téren jeleskedett Elek Ilona, his...
A forint múltjára a középkori olasz város neve ad választ, hiszen Firenze volt ahol először állítottak ki magyar érméket. A város nevéhez is köthető pár legenda. Sokan úgy tartják, hogy a korábban az etruszkok által lakta hely egyik királyát hívták Fiorius-nak, majd utána a ...
Kiemelkedő sikerek köthetőek magyar tudósokhoz, feltalálókhoz, de sokszor elég egy jó ötlet is, ami ismét kiemeli nemzetünket. Ilyen Illy Ferenc receptje is. 1914-ben sorozták be az osztrák-magyar hadseregbe, harcolt a krasniki és az isonzói csatában is. Mindezek után Triesz...
Rengeteg filmben láthatjuk, sokan nem is tudják, hogy magyar születésű színész is a díjazottak között van, pedig igaz. Könnyű átugrani Paul Lukas nevét, hiszen angolosította, amikor belevágott Amerikában a filmezésbe, de hazánkban Lukács Pálként látta meg a napvilágot 1894. m...
A 32 lapos magyar kártya nem csak hazánkban, német nyelvterületen is ismert. Ott kettős német kártyának hívják. 1836-ban készültek el Schneider József kártyafestő keze alatt. Bizonyos alakokat ismert személyekről mintázott, de a legtöbb csak mesék, legendás személyek ábrázolá...
Egyáltalán nem lepődtek meg a történet hallatán, mikor V. Ferdinánd lemondott a trónról egy kis édességért, bár rosszakarói is színesítették a történetet. Mindent összevetve, az uralkodó könnyen elengedte címét. Már gyerekkorától tudták, hogy nem teljesen egészséges, hiszen h...
1957. május elsejétől sugározta adását hivatalosan a Magyar Televízió. Ennek ellenére saját sorozattal csak hét év után rendelkeztek, ami máig az egyik legsikeresebb produkciónak számít a hazai televíziózásban, az akkori lehetőségekhez viszonyítva. Örsi Ferenc szerezte a forg...
Egy magyar testvérpár ötlete alapján készült először olyan esernyő, melynek a hosszabb bot része is összecsukható volt. Hazánkban mégsem találtak kivitelezőt. A Vas megyei Uraiújfaluból származnak azok a testvérek, akik Európa más országaiban tudták ötleteiket megvalósítani. ...
Sokan a címét sem tudják, pedig egy új műfajt teremtettek ezzel Magyarországon. Az első változat sajnos sohasem került közönség elé. A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezte, hogy április 30-a legyen a magyar film napja, hiszen Zsitkovszky Béla filmjét ekkor vetítették először...
Több ezren jelentkeztek az Amerikában tartott szépségversenyre, de Simon Böske azonnal kitűnt a tömegből. Amerikában tartottak már hasonló versenyeket, melyeken a szépség került előtérbe. A 20. század elején másra nem is volt szükség, a verseny célját is nyíltan hangoztatták,...
Mindenki Franciaországra gondol elsőként, ami érthető, hiszen a parfüm felvirágzása valóban ott történt, de a feljegyzések alapján először hazánkban kevertek ki hasonlót. Ez volt a magyar királyné vize. A ma is használatos alkohol alapú illatszer ötlete a 14-16. századi Európ...
Egyáltalán nem kell a régi időkben keresgélni, hiszen a források szerint csak a 19. században foglalták törvénybe. Hosszú ideig a latint használták Magyarországon, de nem számított hivatalos államnyelvnek. II. József döntött úgy a 18. század végén, hogy hazánkban a német nyel...
Eleinte a pajzsokon, illetve a csatában megjelölt harcosokon köszönt vissza ez a kombináció, ezzel jelezték hovatartozásukat, nehogy összekeverjék egymást a harcmezőn. A lovagi tornákon saját jelölést kaptak a jelentkezők, így pajzsukra egy szimbólum került, esetleg egy egyed...
