Sokkal többen tudják, hogy ki volt hazánk első férfi olimpiai bajnoka, hiszen az általa tervezett Margit-szigeti uszoda is a nevét viseli. A “magyar delfin”, Hajós Alfréd úszó és műépítész vehette át az első érmet, de ki volt a nőknél?
Számos téren jeleskedett Elek Ilona, hiszen a Zeneakadémián tanult zongoraművésznek, mellette pedig hobbiból űzte a vívást is. Mivel mindkét tevékenység komolyan terhelte csuklóját, döntenie kellett a kettő közül. Ilona a sportot választotta, 26 évesen pedig megkezdte a nemzetközi sportpályafutását a hazánkban, a Budapesten rendezett Európa-bajnokságon. Tehetsége hamar meghozta a sikert, 1933-ban csapatban és egyéniben is aranyérmet szerzett.
Mindezek ellenére zsidó származása miatt kizárták a nagyobb klubokból, de így is részt vett az 1936-os berlini olimpián. A Honvéd Tiszti Vívó Klubtól és a Magyar Atlétikai Klubtól is elszakadva, saját erőből győzte le ellenfeleit, így kiemelkedő teljesítményével, ő lett az első magyar női olimpiai aranyérmes.
Ezt követően a háborúk miatt sokáig nem vehetett részt sporteseményeken, de céltudatossága és kitartása miatt, 1948-ban is olimpiai aranyéremmel térhetett haza Londonból. 1952-ben pedig kevéssel a siker előtt, de ezüstérmet vehetett a nyakába.
Idősebb korában az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese lett, mellette pedig fontos szerepet töltött be az életében a zene is, melynek eredménye, hogy több táncdal is Elek Ilona nevéhez köthető.
