A forint múltjára a középkori olasz város neve ad választ, hiszen Firenze volt ahol először állítottak ki magyar érméket.
A város nevéhez is köthető pár legenda. Sokan úgy tartják, hogy a korábban az etruszkok által lakta hely egyik királyát hívták Fiorius-nak, majd utána a települést is, mások szerint pedig az ottani Arno folyó habzó vize (fluens) ihlette az elnevezést. Az sem kizárt, hogy a helyi rómaiak adták neki a hosszan elterülő virágos mezők (Flora) miatt.
A történészek viszont biztosak abban, hogy Julius Caesar i.e. 59-ben ide települt katonái Florentiának hívták az általuk kialakított települést, mely pontosan a mai Firenze területén helyezkedett el.
Az első pénzérmék a mai Törökország területéről, az anatóliai Lüdiából származnak. Ezek körülbelül i.e. 560-ban készültek.
A mai európai területen az 1200-as évek környékén követelt egy új gazdasági világot a pénzérme használata. Hamar felfigyeltek a fizetőeszköz előnyeire, így saját érméket vertek először a görögök, a rómaiak, majd a magyarok is. Károly Róbert parancsára kezdtek aranypénzt előállítani 1325-től Firenzében. Az ottani florin vagy florentinus mintájára lett ez a magyar aranyflorint, melyet idővel a nép egyszerűbben, csak forintnak hívott.
Idővel ez persze változott, fizettek hazánk területén osztrák-magyar koronával, magyar koronával, sőt, sokáig a pengő is a mindennapok része volt. 1946 augusztus 1-e óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint.
