Sokan a címét sem tudják, pedig egy új műfajt teremtettek ezzel Magyarországon. Az első változat sajnos sohasem került közönség elé.
A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezte, hogy április 30-a legyen a magyar film napja, hiszen Zsitkovszky Béla filmjét ekkor vetítették először. Így lett a Táncz című mozgókép a mai filmipar alapja.
Mindehhez Pekár Gyula forgatókönyvére volt szükség, aki 1899-ben tért vissza Spanyolországból, az ott szerzett benyomásait pedig ily módon vitt papírra. Zenés előadássorozatot készített, melyet több részre bontott. A táncz maga a tánc történetét mutatta meg az ókortól egészen a 20. századig.
Az ehhez készült képek sajnos nem tudták átadni a mozgás legfontosabb elemeit. Barátjával, Zsitkovszkyval ezért döntöttek úgy, hogy egy vetítő gépet alakítanak át filmfelvevőgéppé, mellyel pontosabban tudják illusztrálni a lépéseket. Az Uránia tetőteraszán forgatták az első jeleneteket Márkus Emíliával, Blaha Lujzával és Kiss Mihállyal. Itt 1-2 perces jeleneteket tudtak rögzíteni.
A premier 1901. április 3-án lett volna, de külsős okok miatt sajnos tűz ütött ki a kialakított raktárban, így minden szalag megsemmisült. Külön gyűjtést szerveztek, hogy ismét fel tudják venni az összes mozdulatot, hogy aztán április 30-án megtarthassák az első magyar film premierjét.
Az eredeti felvételek ugyan eltűntek, néhány fotó viszont még megőrzött pár pillanatot a mozgóképből.
