Élete
Munkássága
Willard Frank Libby amerikai fiziko-kémikus volt. 1960-ban kémiai Nobel-díjat kapott „a szén-14 izotóp kormeghatározásra való felhasználásáért”.
Libby kémiát tanult a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen 1927 és 1933 között, és doktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után azonnal megkezdte akadémiai pályafutását, először oktatóként, később adjunktusként. Az 1930-as években Libby megépítette az első Geiger-számlálót az Egyesült Államokban. 1934-ben részecskedetektorokat is kifejlesztett a gyenge radioaktivitás mérésére.
Guggenheim-ösztöndíjjal 1941 és 1945 között a Columbia Egyetem Manhattan Projectjén dolgozott. Harold Clayton Urey csoportjában az urán-235 gázdiffúziós eljárással történő dúsításán dolgozott. A nagyon korrozív urán-hexafluorid használata kihívás elé állította a munkacsoportot, hogy korrózióálló anyagokat találjon. Libbynek az okozati hatásra vonatkozó megállapításai lehetővé tették a korrózió jobb megértését és a megfelelő anyagok kifejlesztését.
A háború után állást kapott a Chicagói Egyetemen, ahol 1954-ig tanított. A radiokémia és az izotópkutatás úttörőjeként 1948 és 1950 között kifejlesztette a radiokarbon módszert a régészeti leletek kormeghatározására, amennyiben azok szerves anyagot tartalmaznak és 500 és 50 000 év közöttiek. A 14C szénizotóp összehasonlító aktivitásmérésén alapul egy őskori és egy friss szerves anyagmintában. Ez a módszer nagy szerepet játszik a paleopatológiában és a törvényszéki orvostanban.
A következő öt évben ő volt az első kémikus, aki az Egyesült Államok Atomenergia-bizottságában szolgált. 1959-ben visszatért a Kaliforniai Egyetemre, ahol 1976-os nyugdíjazásáig dolgozott. 1962-től az ottani Geo- és Űrfizikai Intézetet vezette.
Libby számos kutatási díjat kapott, amelyek közül a legfontosabb az 1960-as kémiai Nobel-díj volt. Két évvel korábban Willard Gibbs-díjjal tüntették ki. Több akadémia tagja volt. 1950 óta a Nemzeti Tudományos Akadémia tagja. 1954-ben beválasztották az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiára. 1958-ban felvették a Heidelbergi Tudományos Akadémia levelező tagjává. 1954 óta tagja az Amerikai Filozófiai Társaságnak, 1969 óta pedig a Brit Akadémia levelező tagja.
