II. Erzsébet királynő hét évtizede regnál a brit monarchia élén, s már csak a Napkirály előzi meg a minden idők leghosszabb ideig trónon levő uralkodók sorában. Viszont sokkal kevesebb olyan király/császár stb. volt hatalmon, akik különböző okok miatt csak nagyon rövid ideig tudhatták magukat uralkodónak. Talán közülük is kiemelkedik XIX. Lajos francia király, aki mindössze 20 percig élvezhette kivételes helyzetét.
X. Károly (ur. 1824–1830) francia király, az országot kormányzó utolsó Bourbon-uralkodó kényszerűségből mondott le trónjáról 1830. július 29-én, távozása után a júliusi forradalom „dicsőséges három napjának” eredményeként az Orléans-házból származó Lajos Fülöp (ur. 1830-1848) ragadta magához a hatalmat.
X. Károly bukását saját maga okozta: a hatalomba visszakerülő Bourbon-dinasztia tagjaként nem vett tudomást az 1789-ban kirobbant forradalom következményeiről és elért eredményeiről, uralkodása alatt mindent elkövetett, hogy visszaállítsa a királyi hatalmat, restaurációs intézkedései miatt – például cenzúrát vezetett be, korlátozta a választójogot, feloszlatta az új parlamentet, az arisztokrácia és az egyház befolyásának erősítésére törekedett – végül 1830. július 26-án az elégedetlenkedők barikádokat emeltek Párizs utcáin, másnap ostrom alá vették a város legfontosabb intézményeit, két napra rá elfoglalták a Louvre-t, így a király a „dicsőséges három napnak” köszönhetően végül lemondásra kényszerült.
Bár X. Károly utódjaként egyetlen fiát, Lajos Antalt nevezte meg, a XIX. Lajosként trónra lépő herceg azonban – némi gondolkodást követően és felesége győzködésének engedve – húsz perc múlva szintén lemondott. Igaz, a mendemondák szerint állítólag azért rimánkodott a jelenlévőknek, hogy legalább egy óráig király lehessen, ám nem járt sikerrel. Utóda unokaöccse, Henri d’Artois herceg, Chambord grófja lett, de ő is csak egy kicsivel járt jobban: az V. Henrik néven trónra lépő királyt csupán öt nap után lemondatták.
(A festmény Thomas Lawrence alkotása.)
