Élete
Munkássága
Karl Manne Georg Siegbahn svéd fizikus volt, aki 1924-ben fizikai Nobel-díjat kapott a „röntgenspektroszkópiai felfedezéseiért és kutatásaiért”.
1906-ban szerzett diplomát Stockholmban, és ugyanabban az évben kezdte meg tanulmányait a Lundi Egyetemen. Tanulmányai alatt Johannes Rydberg titkári asszisztense volt. 1908-ban a göttingeni egyetemen tanult. 1911-ben doktorált (PhD) a Lundi Egyetemen, disszertációja Magnetische Feldmessungen (mágneses térmérés) címet viselte. Rydberg ügyvezető professzora lett, amikor Rydberg egészségi állapota megromlott, és 1920-ban rendes professzori posztot kapott. 1922-ben azonban elhagyta Lundit, hogy az Uppsalai Egyetemen professzori állást szerezzen.
1937-ben Siegbahnt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel Intézetének fizikai osztályának igazgatójává nevezték ki. 1988-ban ezt Manne Siegbahn Intézetnek (MSI) nevezték át. Az intézeti kutatócsoportokat azóta átszervezték, de a név a Stockholmi Egyetem Manne Siegbahn Laboratóriumában él tovább.
Manne Siegbahn 1914-ben kezdte tanulmányait a röntgen-spektroszkópiával kapcsolatban. Kezdetben ugyanazt a spektrométert használta, mint Henry Moseley, hogy megtalálja az összefüggést egyes elemek hullámhossza és a periódusos rendszerben elfoglalt helyük között. Röviddel ezután kifejlesztett egy továbbfejlesztett kísérleti berendezést, amely lehetővé tette számára, hogy nagyon pontos méréseket végezzen a különböző elemek atomjai által keltett röntgenhullámhosszakról. Azt is megállapította, hogy a Moseley által felfedezett spektrumvonalak közül számos több összetevőből állt. Ezen komponensek tanulmányozásával és a spektrométer fejlesztésével Siegbahn szinte teljesen megértette az elektronhéjat. Kidolgozott egy konvenciót a röntgenspektroszkópiában az elemekre jellemző spektrális vonalak elnevezésére, a Siegbahn-jelölést. Siegbahn precíziós mérései számos fejlesztést ösztönöztek a kvantumelmélet és az atomfizika terén.
Siegbahn 1924-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1934-ben Hughes-érmet, 1940-ben Rumford-érmet kapott. 1944-ben szabadalmaztatta a Siegbahn-szivattyút. Siegbahnt 1954-ben a Royal Society külföldi tagjává választották.
