A Római Birodalom területi egységének visszaállítására Iustinianus császár (ur. 527-565, képünkön) próbálkozott meg utoljára. A bizánci birodalom uralkodója ugyan számot területet hódított vissza – elsősorban tehetséges hadvezére, Belizár révén –, a folyamatos háborúzás óriási kiadásokkal járt, a császár ezért a már meglévő adók mellett egy különleges, új adó bevezetésével igyekezett növelni az államkincstár bevételeit. Ahogy kortársa, Belizár egykori hivatalnoka, Prokopios utóbb írta Titkos történet című művében:
Így intézte ezeket az ügyeket a császár. A praefectus praetorio évente több mint háromszáz kenténariont szedett be a közadókon felül. Aerikonnak (levegő-adónak) hívta ezt az adónemet, ezzel azt akarta, gondolom, kifejezni, hogy nem rendes és szokásos adófajta, hanem a szerencse ajándékaképp mintegy a levegőből hullik az ölébe szüntelenül, pedig inkább gonoszsága gyümölcsének kellett volna neveznie. E hivatal viselői ezen a jogcímen egyre szabadabban folytatták az alattvalók fosztogatását.
ford. Kapitánffy István
Egyes források szerint eme különös adófajtát a IX. századig bevasalta az állam a lakosságtól, ugyanakkor azt még jelenleg sem tudni és nincs egységes magyarázat arra vonatkozóan, hogy valójában miféle adófajta volt ez és tulajdonképpen mit adóztatott meg a császár.
