A negyedik lateráni zsinat 1215 november 11-30 között zajlott. A 12. egyetemes zsinatot III. Ince pápa hirdette meg.
A zsinat határozatot hozott egyház zsidókkal és az eretnekekkel szembeni fellépéséről.
A döntéseket hetven cikkelyben hozták meg:
Dogmává tették, hogy a szentáldozáskor a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé válik.
A más tanokat követőket eretneknek nyilvánítják, akiknek üldözése nem csak az egyház, hanem a világi uralkodók kötelessége is egyben.
Fokozzák a keresztények és a zsidók elkülönítését.
Minden 7 évnél idősebb kereszténynek egy évben egyszer gyónnia és áldoznia kell.
Egy egyházmegye sem maradthat három hónapnál tovább püspök nélkül.
Megfelelő képzettségű gyóntatókat és prédikátorokat kell alkalmazniuk és anyanyelvű prédikációról kell gondoskodniuk a püspököknek.
Keresztes hadjáratot terveztek el 1217. július elejére Egyiptomba.
