Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatát Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor már az 1700-as évek második felében megfogalmazta, majd 1781-ben Bessenyei György vázolta ezzel kapcsolatban elképzelését. S bár az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága programba emelte a katonai és képzőművészeti akadémián túlmenően egy magyar tudományos akadémia felállítását, a terv megvalósítása elmaradt.
A magyar tudományos társaság megalapításának eszméjét
az 1825-ös pozsonyi országgyűlés időszakában ismét felvetették a követek november 2-i, majd a 3-i kerületi ülésen. 1825. november 2-án szólalt fel Máriássy, Sáros vármegye követe egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét hangsúlyozva.
A november 3-i tanácskozáson Felsőbüki Nagy Pál nagyhatású beszédében hevesen kikelt a nemzet és nyelv érdekeit elhanyagoló, elkorcsosulni látszó főurak ellen. Gróf Széchenyi István a hallgatóság soraiból felállva ezt követően szót kért és megtette váratlan és emlékezetes felajánlását, birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.
