1971. február 7-én Svájc választójogot adott női állampolgárai számára, a nyugati demokráciák közül utolsóként.
A társadalmi szerepvállalás terén a nemeket szinte áthághatatlan fal választotta el egymástól annak ellenére, hogy a történelemben előfordult, hogy a nők a férfiak helyére léphettek. Ennek leggyakoribb indoka a megözvegyülés volt.
A 18. század második felében jelent meg a nők egyenjogúsításának igénye a felvilágosodás hatására. A két nemet a házasságkötés területén a francia forradalom időszakában azonos elbánásban részesítették, ám a politikában ez csak a 19. század második felében következett be.
Elsőként, 1869-ben, Wyoming amerikai állam döntött a nőkre is vonatkozó általános szavazójog bevezetéséről. Ezt követte a század végén hasonló törvény bevezetése Új-Zélandon, majd Ausztráliában.
