A nagy budai lőporrobbanás pünkösd napján történt 1578. május 19-én.
Az akkoriban hosszabb ideje tartó szárazság utáni viharban történt a szerencsétlenség éjszaka. Villámcsapás találta el a budai vár lőporraktárként szolgáló tornyát, mely Zsigmond palotája előtt állt. Vélhetően „czímertorony” volt a neve az építménynek.
A robbanás akkora erővel bírt, hogy néhány nehezebb ágyút is a Dunába vetett, valamint a hidat is szétrombolta. A távoli Rákos-mezőre is sűrű por szállt.
Az áldozatok száma nem maradt fenn pontosan, 2000, 5000, de 6000 halottról is szólnak feljegyzések. A szerencsétlenséget követően a helyreállítási munkákat közel kétezer ember végezte 200 kőműves vezetésével. Különadót vetettek ki a munkálatok finanszírozására.
A helyreállításban nagy szerepet vállaló Szokollu Musztafa pasa selyemzsinórt kapott a szultántól, s a halálos ítélettel szembeni lázadása ellenére 1578. szeptember 30-án kivégezték.
