A harmincéves háború első jelentős ütközete volt a 1620. november 8-i fehér-hegyi csata. Elnevezését arról kapta, hogy a Prága melletti Fehér-hegyen zajlott az ütközet.
Sorsdöntő ütközet volt, ez a csata döntötte el a cseh trón hovatartozását. 300 évre veszett el a cseh szabadság az alig egyórás csata során.
A győztes Habsburgok a cseh területeket örökös tartománnyá nyilvánították. V. Frigyes menekülni kényszerült és a protestánsoknak az országot el kellett hagyniuk. Ferdinánd a felkelés 24 vezetőjét kivégeztette, felszámolta a cseh rendek jogait. A német nyelvet tette hivatalossá a cseh nyelv helyébe, a német feudális urak kezébe helyezte az államigazgatást. A Cseh Királyságot örökös Habsburg tartománnyá tette.
