Első gondolat lehet a Duna-kanyarban kiemelkedő fellegvár ha Visegrádra gondolunk. 1009-ben már vidéki központként hivatkoztak rá, I. Károly 1325-ben pedig királyi székhellyé tette.

Az akkor többnyire német ajkú nép Plindenburgként emlegette a települést, bár kevesen tudják, hogy szláv eredetű névről van szó. Itt 1335-ben Róbert Károly volt az, aki a királyi palotába összehívta a környékbeli uralkodókat. Jelen volt III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh uralkodó is, hogy elrendezzék nézeteltéréseiket, hogy gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg – Bécs ellenében. 

Hasonló céllal és kialakítással még 4 települést és várat építettek. A szlovákiai Jasenovo (Turócjeszenő) közelében található hasonló nevű, ma már csak természeti park, Prága egyik történelmi negyedében viszont máig ott áll a vysehradi vár. Hasonlóképp Ukrajnában, ahol Kijev tövében látható a Vishorod városrész, Lengyelországban pedig megtalálható a napjainkban is sok lakossal és gyönyörű várral rendelkező Wyszogród.

Nem meglepő, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltozások után hazánkban, az első Visegrádban tartottak egy hasonló célt szolgáló tárgyalást 1991-ben. Ekkor Lech Walesa lengyel és Václáv Havel cseh elnök, valamint Antall József kormányfő alakította meg itt a Visegrádi Együttműködésnek nevezett szerződést.