A kínai hagyományok szigorúak, köztük az is, hogy csak férfiak ülhetnek a trónra, a nők kizárólag tanácsadóként foglalhatnak helyet a legbefolyásosabbak közt, de volt egy kivétel.

Napjainkban is emlegetik Vu Ce-tien (625-705) császárnőt, aki ugyan szegényebb rétegből származott, de szépsége és határozott személyisége hamar kiemelte a többi nő közül. A Tang-dinasztia idős Taj-cung császárnak lett az ágyasa, így került először a palotába. 

Itt ismerte meg a leendő trónörököst is, aki szintén szemet vetett a szépségre. Taj-cung halála után az volt s szokás, hogy ágyasait buddhista zárdába küldik, de őt visszahívta az új uralkodó. A fiatal Kao-cung saját körébe hívta, saját ágyasává tette, később pedig főfeleségként élhetett mellette.

Kao-cung egy gyenge akaratú vezetőként volt emlegetve, gyakran betegeskedett, ezért nem meglepő módon felesége intézte a teendőit. Több gyermekük is született, a nő pedig külön fiai nevelését is magára vette. Jelleme és kisugárzása meghatározó volt a felső körben, lényegében átvette Kína irányítását a férje nevében.

65 évesen döntött úgy, hogy saját fiait is letaszítja a trónról, és magát kikiáltja császárnőnek. Senki sem mert döntése ellen szólni, így 15 évig ült a sárkánytrónuson. Halála előtti hónapokban, mikor már gyengének látták, megbuktatták egy puccsal, de ehhez  közel fél évszázados uralkodása után került csak sor. 

Kína történelmének egyik legnagyobb, leggazdagabb és legerősebb birodalmát építette fel, így a negatív ábrázolása ellenére is, az egyik legmeghatározóbb vezetője volt az országnak.