Az első tapasztalat után bárki felismerné egy új könyv, vagy éppen egy régi illatát, de mit is érzünk ilyenkor?
A legegyértelműbb része az illatnak a papír és a ragasztó. Igaz, a papír számos vegyszerrel kezelve van feldolgozás során, mely igazán jellegzetes, de ez már kevésbé érezhető a régi könyvek esetében. Mivel ott kipárologtak a szaganyagok, egy jellegzetes, sokak által a vaníliához hasonlító illatkomponens marad meg. Mi is ez pontosa?
Mindez a lignin nevű anyagnak köszönhető, amely a fa természetes alkotórésze, funkcióját tekintve pedig a sejtfalak szilárdságát növeli. Mivel ez az évek alatt bomlásnak indul, a jellegzetes illat előtérbe kerül.
Ennek erőssége a könyvek tárolásától, használatától is függ. Érdemes figyelni, hogy kevés páratartalom mellett, levegősen hagyjuk a kedvenc könyveinket.
