Szinte mindenki ismert a nemzetközi segélyszervezet jelképét, a fehér alapon nyugvó vörös keresztet (amit egyébként 1864-ben, az I. genfi egyezmény keretében rögzítettek). Azonban az elmúlt másfél században több szimbólum is megjelent a szervezet (időleges, átmeneti) logójaként.
Az egyik ilyen jelkép a vörös félhold, amit az 1877–78-as orosz–török háborúban használtak először az utóbbiak. A háború során az Oszmán Birodalom kinyilatkoztatta, hogy a segélyszervezet török önkéntesei nem használják a vörös keresztet, mert az keresztény szimbólumként sértené a muszlim katonákat. A nemzetközi szervezet elfogadta a jelkép használatát, de azt hivatalosan csak a III. genfi egyezményben ismertek el 1929-ben.
A második világégés után 1949-ben Izrael szándékozott elfogadtatni egy új szimbólumot, méghozzá egy vörös Dávid-csillag formájában, amit azonban elutasítottak a szervezet vezetői. A következő évtizedekben további számos jelkép merült fel (például bárány, cédrus, pálma, vörös láng), így 2005-ben tartott konferencián a genfi egyezményekben részt vállaló országok egy új jelképet, a vörös kristályt választották további szimbólumként – ami vallásilag és világnézetileg semleges volta miatt híven fejezi ki a szervezet egységének gondolatát.
Irán is próbálkozott
Az iráni sah a XX. század elején saját államának jelképeit, az oroszlánt és a Napot kívánta elfogadtatni a segélyszervezettel, mivel politikai okokból elutasította a keresztet és a félholdat is. 1922-ben Ahmad sah megalapította a Vörös Oroszlán és Nap Társaság elnevezésű szervezetet, a jelképet pedig 1980-ig használták is. Az iszlám forradalom győzelme után azonban a szimbólumot száműzött Reza Pahlavi sahhoz (és így a régi rendhez) társították, így áttértek a vörös félhold használatára.
