A középkorban nem volt leányálom a törpe nők élete

Európa királyi udvaraiban a történelem folyamán számos különös teremtmény, furcsa szerzet, bolond, bohóc és torz törpe feladata volt szórakoztatni az uralkodót is belterjes körét. Az utóbbiak közül többet név szerint is ismer a művészettörténet, hiszen nem csupán mendemondák, anekdoták, hanem festmények is megörökítették őket az utókornak.
Az egyik leghíresebb képet, amelyen két törpe is látható, Velázquez festette 1656-ban. Az udvarhölgyek (Las Meninas) című alkotás nagyon „népszerű” a művészettörténészek körében, nemcsak a kép mozgalmas (utó)élete, hanem a szereplők és természetesen maga a spanyol piktor miatt. Mindenesetre a festményen látható két törpe közül a német nő arckifejezésén – akit Maribarbolának hívtak – nem annyira látható az a szomorú sors, ami a korszak királyi udvaraiban az olyan szerencsétlen teremtményeknek jutott osztályrészül, mint amilyen egyébként ő is volt. Látványos ünnepségek alkalmával mutogatták őket, amelyek során betanult tréfákkal szórakoztatták az egybegyűlteket.
Burgundi Fülöp herceg szolgálatában állt Madame d’Or, a szőke tincseiről híres törpe nő, akinek udvari bolondként rendszeresen birkóznia kellett egy Hans nevű akrobatával. Madame de Beaugrant, Yorki Margit törpéje pásztorlánynak öltözve lovagolt egy ló nagyságú arany oroszlánon Merész Károly és a burgundi hercegnő lagziján – majd a törpét felajánlják ajándékként a menyasszonynak s az asztal közepére ültetik. Ugyanabban az évben, 1468-ban Blois városában egy lakatos vasból készített két nyakörvet az udvarnak, egyet a hercegnő majma számára, a másikat egy Belon nevű bolond törpe lánynak…