Ahogy a nevében is olvashatjuk, vágásra, bökésre fejlesztették ezt a bicskát is, de egy leleményes szakembernek köszönhetően jóval célszerűbb eszközzé vált.
130 évvel ezelőtt is különc országnak számított Svájc, ami a honvédelmi harcmodorán is meglátszott. Precíz, rideg és előrelátó ahogy írtak róluk, a seregben pedig mindez szintén megjelent. Rendszeres hadgyakorlatok közé tartozott a közelharci összecsapás is, ami a gyorsan és könnyen használható eszközökön alapult. Fontosak voltak a kézi fegyverek, de annál inkább a szúró eszközök.
Több beszállító is ellátta a katonákat, ezek közül viszont Karl Elsener kiemelkedő volt. Ő ugyanis a Wenger márkájú önvédelmi eszközét juttatta el a seregnek, ami többet kínált versenytársainál.
1891-ben alakította ki azt a kézi eszközt, ami minden téren kisegítette a katonákat. Nem csak a kézi harcok során, de a fegyverük javításánál, valamint a körmük ápolásától kezdve a konzerv dobozuk kinyitásáig szintén. Hamar egyértelművé vált, minden katonának szüksége lesz egy Wengerre a túlélésük, hétköznapjaik során, így egyeduralkodóvá vált a harci beszállítók közt.
Nem volt kérdés, hogy tovább kell fejleszteni ezt a hasznos célszerszámot, így a mester az évek alatt legalább 6 különböző funkcióval és célszerszámmal ellátta a bicskát, ami ekkor már a svájci véderő kihagyhatatlan eszköze volt.
Halála után örökösei forgalmazták Victorinox néven, mely máig töretlen népszerűségnek örvend, akár otthoni munkák során, akár a túrázóknak, munkásoknak. Évente mintegy 25 millió darabot értékesítenek belőle a világon.
