Feljegyzések bizonyítják, hogy az i.e.1. században már létezett olyan labdajáték, mely összehasonlítható a ma ismert futball alapjával.
Közismert, hogy a világ egyik legnépszerűbb játéka, a modern labdarúgás Angliában született meg, de arról kevesen hallottak, hogy évezredekkel ezelőtt is kedvelt elfoglaltságnak számított a labdajáték.
Írtunk már a maják ősi labdajátékáról, mely a mai kosárlabdához hasonlít leginkább. Kaucsuktból készült, gömb alakú, gumiszerű labdát kellett bizonyos karikákba juttatni. A csavar benne, hogy ezek a pályát alkotó falakon voltak elhelyezve, kb 6,5 méter magasan úgy, hogy 90 fokkal elfordítva, függőlegesen álltak ki onnan. A játéktér különlegessége is érdekes mai szemmel, de a tény, hogy életre-halálra ment már sokkal inkább elborzasztja az embert. A kínaiak ennél nyugodtabb természettel álltak a pályára. Az úgynevezett cu-csű játékot játszották. A Han-korban volt népszerű a tehetősebb családok körében, illetve a katonák edzéséhez is felhasználták azt a tollal bélelt bőr labdát, mely már akkor elengedhetetlen kelléke volt a sportnak.
A legfontosabb szabály ugyanaz volt, kézzel nem lehetett hozzáérni, úgy kellett egy sokkal kisebb nyíláson, karikán átjuttatni a pont megszerzéséhez. Sokszor itt is a pálya falán, vagy egy rúd tetején helyezkedett el a karika, így igazi akrobatikának számított a “gól”.
Egyéni és csapatjátékok is születtek, számos helyen pedig hagyományos ünnepséget tartottak a cu-csünek.
Mindez a 14. századig népszerű volt, ám az akkori császár betiltotta, a játékért pedig büntetésképp az ember lábát is képesek voltak levágni. Nem meglepő, hogy azután a cu-csü konkrétan kihalt, egy elfeledett játékká vált, melyet csak az előző században mertek a hasonló ókori szabályok szerint játszani a kínaiak. Az őshonos játék ma már igazi cirkuszi mutatványnak számít hazájukban.
