A mondás eredetét illetően több elképzelés létezik. Az egyik szerint a történetíró Plutarkhosz gondolata, a „Nem a szakáll teszi a filozófust” – ami később „Barba non facit philosophum” formában vált népszerűvé – a mondás origója. Mivel azonban számos európai nyelvben fellelhető a szólás, méghozzá az ember szó helyett a szerzetes, barát szóval helyettesítve, ezért mások úgy vélekednek, hogy egy történelmi esemény a közmondás alapja: a monacói uralkodócsalád egyik jeles tagja, François Grimaldi 1297-ben a katonáival egyetemben ferences rendi szerzetesnek öltözve ostromolta meg sikerrel a sziklán magasodó várat. A hercegség címerében látható két barát is ezt az elképzelést erősíti – már csak azért is, mert a középkorban elég hosszú időn át a szerzetesek nem éppen éltek és viselkedtek önmagába húzódó, aszkéta életmódon, hiszen minden földi jót kiélveztek, a nők kegyeit éppúgy hajkurászták, mint a dicsőséget a csatamezőn vagy egy verekedés során. Így amikor néha haramiák támadtak egy-egy szerzetesi ruhában lévő barátra, nem is sejtették, hogy milyen ellenállásban lesz majd részük…
