Kora egyik neves polihisztora volt Benjamin Franklin. A tudós, diplomata és feltaláló egy ideig Londonban élt. 1998-ban egykori nagyköveti háza felújítása során 1200 emberi csontdarabot találtak a munkások; mint kiderült, a leletek 15 különböző személytől – köztük hat gyermektől – származtak.
Bár néhányan egyenesen a hírhedt Hasfelmetsző Jack rémtetteire asszociáltak a felfedezés után, szakértők szerint sokkal inkább arról lehet(ett) szó, hogy Franklin titkos boncolásokat végzett otthonában – leginkább William Hewson nevű tanítványával közösen, aki anatómiai tanulmányokat folytatott. A XVIII. században az anglikán egyház és követői az emberi holttestek anatómiai vizsgálatát és boncolását szentségtörésnek tartották. Ugyanakkor számos magániskola létesült abból a célból, hogy az orvostanhallgatók megfelelő tudást szerezzenek anatómiából. A megfelelő mennyiségű emberi maradványt azonban csak az erre szakosodott profi sírrablók révén tudták megszerezni – ugyanis csak az akasztófán kivégzett bűnözők tetemeit lehetett legálisan felhasználni boncolás céljából.
Mindenesetre a „tapasztalatszerzés” érdekében felhasznált és megmaradt emberi testrészeket Franklin háza alatt ásták el – így találták meg a házat felújító munkások több mint kétszáz évvel később.
