Töktoldalék vagy herekeszi?

1847-ben készült el és 1848 márciusában jelent meg a magyar szabadságharc meghatározó orvosegyéniségének, Pólya Józsefnek (1802–1873) Az ember nemi tekintetben című könyve, amely a férfi nemi szerv anatómiájáról és élettani funkciójáról szól. A szerző nem titkoltan a reformkor nagy nyelvújítója, Bugát Pál (1793–1865) ellenében használ új magyar (orvosi) szavakat. A mellékhere Pólya elnevezésében herekeszi (Dunakeszi és Budakeszi településnevek példájára), míg Bugát szava plasztikusabb: töktoldalék. A sperma magyarítása Pólyánál gecze, Bugátnál ondó.
Bugát Pál (képünkön) szómagyarító leleményei maradandóbbak lettek, a magyar orvosi műnyelv egyik megalkotójaként tekinthetünk rá. Az orvosi nyelv megújítása céljából több könyvet lefordított, de írt saját szakkönyveket is. Nem is hinnénk, hogy hány olyan (nem csupán orvosi) szót „talált ki” és magyarított, amelyek még napjainkban is használatosak. Íme egynéhány: csipesz, dögvész, dudor, fehérje, fogékony, gyógyszer, hajlam, halottkém, higany, hőmérséklet, hőmérő, ízület, járvány, kedély, kísérlet, kór, közérzet, látlelet, légcső, levertség, mirigy, műtét, roham, szemész, szülés, tapasz, tetszhalál, tüdővész, vény.

Forrás:
Pólya József: Az ember nemi tekintetben… 1. füz. Pest, 1848. Landerer és Heckenast.
Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára – 1902,
Szállási Árpád: Orvosi könyvek 1848–49-ből
Balogh Judit: Bugát Pál orvosi szavai

  • Érdekes és misztikus történek, feladványok, fejtörők, gondolkodásra késztető feladatok, közmondások, idézetek és egyéb fontos, hasznos és érdekfeszítő adatok.
Előző cikkA szabadkőműves katona, aki népoktató köröket alapított
Következő cikkÉg és menny, egek és mennyek. Honnan származik az isten szavunk?

Hozzászólok a cikkhez

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét