Élete
Munkássága
Percy Williams Bridgman amerikai fizikus volt. Bridgman 1946-ban fizikai Nobel-díjat kapott „egy rendkívül nagy nyomás előállítására alkalmas berendezés felfedezéséért, és az azzal a nagynyomású fizika területén elért felfedezéseiért”.
A fémek elektromos vezetőképességével és a kristály tulajdonságaival foglalkozó tanulmányairól is ismert. Írt műveket a modern tudomány filozófiájáról is.
Bridgman 1900-ban kezdett fizikát tanulni a Harvard Egyetemen. 1905-ben kezdte meg kutatásait a nagy nyomás anyagokra gyakorolt hatásaival és azok termodinamikai viselkedésével kapcsolatban. Egy meghibásodás miatt módosította nyomástartó készülékét, aminek eredményeként feltalált egy új készüléket, amellyel 105 bar feletti nyomást tudott előállítani. Ezzel az új készülékkel rengeteg új kutatást végeztek, például a nyomás hatásáról a különböző anyagok összenyomhatóságára, elektromos ellenállására, hővezető képességére, szakítószilárdságára és viszkozitására.
1908-ban doktorált fizikából a Harvard Egyetemen ezután 1954-ig dolgozott ott. 1910-től a Harvard Egyetemen tanított, 1913-tól adjunktus, 1919-től professzor volt.
1935-ben bevezette a nagynyomású torziós eljárást, amely számos felfedezés kísérleti alapját képezte a fémek mikro- és nanoszerkezeti fejlesztésével kapcsolatban. 1954-ben vonult nyugdíjba.
Két eljárás feltalálója az egykristályok előállítására (kristálynövekedés): a horizontális Bridgman-eljárás (HB) és a függőleges Bridgman-eljárás (VB). Mindkét eljárásban az ampullában lévő anyagot vízszintesen vagy függőlegesen mozgatják egy fűtőkemencén keresztül. Az anyag megolvad, és lehűlve újra kristályosodik. A hűtés szabályozásával egykristályok állíthatók elő. Donald C. Stockbarger vertikális folyamatának továbbfejlesztése a Bridgman-Stockbarger módszer, amely többzónás kemencét használ, különböző hőmérsékleti zónákkal.
A rákban szenvedő Bridgman1961. augusztus 20-án fejlövéssel vetett véget életének. Előtte leírta utolsó szavait, amit sokan idéztek az asszisztált öngyilkossági viták kapcsán.: „Nem helyénvaló, hogy egy társadalom arra kényszerítsen, hogy magam csináljam. Talán ma van az utolsó nap, amikor ezt magam is megtehetem.”
