Nemzetiség: Skót

Joseph John Thomson

Sir Joseph John Thomson brit fizikus 1897-ben kimutatta, hogy a katódsugarak korábban ismeretlen negatív töltésű részecskékből állnak (ma elektronoknak nevezik), amelyeknek számításai szerint az atomoknál jóval kisebb testekkel és nagyon nagy töltés/tömeg aránnyal kell rendelkezniük. Thomson nevéhez fűződik az is, hogy 1913-ban megtalálta az első bizonyítékot egy stabil (nem radioaktív) elem izotópjaira, a csatornasugarak (pozitív ionok) összetételének kutatása során. A pozitív töltésű részecskék természetének meghatározására Francis William Astonnal végzett kísérletei a tömegspektrometria első alkalmazásai voltak, és a tömegspektrográf kifejlesztéséhez vezettek.

Thomson 1906-ban fizikai Nobel-díjat kapott a gázok elektromos vezetésével kapcsolatos munkájáért. Thomson tanár is volt, és több tanítványa is Nobel-díjat kapott.

1870-ben szokatlanul fiatalon, 14 évesen felvették a manchesteri Owens College-ba (ma Manchesteri Egyetem). 1876-ban a Cambridge-i Trinity College-ba költözött. 1880-ban megszerezte a Bachelor of Arts fokozatot matematikából. 1881-ben jelentkezett a Trinity College-ba, és tagja lett. Thomson 1883-ban kapta meg a Master of Arts fokozatot (Adams-díjjal). 1884. december 22-én Thomsont Cavendish fizikaprofesszorrá nevezték ki a Cambridge-i Egyetemen.

1906-ban Nobel-díjat kapott, „az elektromosság gázok vezetésével kapcsolatos elméleti és kísérleti vizsgálatai nagy érdemei elismeréseként”. 1918-ban a cambridge-i Trinity College mestere lett, ahol haláláig maradt. Joseph John Thomson 1940. augusztus 30-án halt meg, hamvai a Westminster Abbeyben nyugszanak, Sir Isaac Newton és egykori tanítványa, Ernest Rutherford sírja közelében.

Thomson egyik tanítványa Ernest Rutherford volt, aki később Cavendish fizikaprofesszora lett. Thomson kutatói asszisztensei és fiatal kollégái közül hat (Charles Glover Barkla, Niels Bohr, Max Born, William Henry Bragg, Owen Willans Richardson és Charles Thomson Rees Wilson) kapott fizikai Nobel-díjat, ketten pedig (Francis William Aston és Ernest Rutherford) kémiai Nobel-díjat kapott. Thomson fia (George Paget Thomson) 1937-ben fizikai Nobel-díjat kapott az elektronok hullámszerű tulajdonságainak bizonyításáért.