A π varázslatos világa

Modern világunkban már nem csupán a matematikusok „privilégiuma” a különleges formulákkal, állandókkal, képletekkel való bíbelődés, hiszen sokan foglalkoznak hobbiból is a világ számos pontján különféle matematikai problémák megoldásával. Az egyik ilyen népszerű foglalatosság a π-vel kapcsolatos – olyannyira, hogy 1988 óta minden évben március 14-én (3/14) nemzetközi π-napot tartanak szerte a földkerekségen, sőt, nagy népszerűségre tettek szert az úgynevezett π-versek is.
A π (pi) betű a kerület (periféria) kezdőbetűjét jelenti, s a neves svájci tudós, Leonhard Euler javaslatára nevezték el ekként a kör kerületének és átmérőjének hányadosát jelölő, állandó értéket – ami ugyanakkor egy irracionális, végtelen, nem szakaszos tizedestört. Értékét az évszázadok során folyamatosan próbálták megállapítani, jelenleg 10 trillió (!) számjegynél tartanak, a műveletet nagy teljesítményű szuperszámítógépek segítségével számolják ki.
A pi Ugyanakkor nem csupán a geometria területén, hanem más tudományágakban is fontos szerepet tölt be, így például a DNS-vizsgálatokban, a folyadékdinamika szimulációjában és a szövegelemzésben is.
A π-versek egyfajta mnemotechnikai alkotások, lényegük, hogy a szavak annyi betűből állnak, mint a pi soron következő számjegye. A jó pi-versek sok számjegyet adnak meg és szigorúan a tárgynál maradnak. Ezeknek a kritériumoknak csak igen kevés mű tud eleget tenni (az idegen nyelvű változatokat is beleértve).Sokan Szász Pál magyar matematikus egyik π-versét tartják a legtökéletesebb műnek, amit még 1952-ben alkotott meg:

A pi-versek olyannyira népszerűek manapság, hogy időnként versenyeket rendeznek újabb és újabb költemények létrehozására, Legutóbb két éve hirdettek pályázatot, amire özönlöttek a versenyművek. A győztes Nyakó Attila verse lett:

Érdekesség, hogy március 14-e más szempontból is különleges napnak számít, két korszakos zseninek „köszönhetően”: 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein, míg Stephen Hawking e napon hunyt el 2018-ban…