Élete
Munkássága
John Howard Northrop amerikai biokémikus volt. 1946-ban Wendell M. Stanley-vel és James B. Sumner-el megosztva kémiai Nobel-díjat kapott „az enzimek és vírusfehérjék tiszta formában történő előállításáért”.
John Northrop a Columbia Egyetemen tanult, ahol 1915-ben kémiából doktorált. A második világháború alatt az Egyesült Államok számára végzett kutatásokat. A Army Chemical Warfare Service aceton és etanol fermentációval történő előállításában vesz részt.
1929-ben Northrop izolálta a pepszint, és a fehérjék közé sorolta. 1938-ban ő volt az első, aki izolálta és jellemezte a bakteriofágokat, és nukleoproteinként azonosította őket. Northrop tovább izolálta és kristályosította a pepszinogént (a pepszin proenzimét), a tripszint, a kimotripszin és a karboxipeptidázt. 1932-ben a Leopoldina tagjává választották.
1939-ben megjelent Crystalline Enzymes: The Chemistry of Pepsin, Trypsin, and Bacteriophage című könyvéért Northrop megkapta a Daniel Giraud Elliot-érmet a Nemzeti Tudományos Akadémiától, amelynek 1934 óta tagja volt. 1938 óta az Amerikai Filozófiai Társaság választott tagja. 1949-ben felvételt nyert az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiára.
Northrop 1916 és 1961 között a New York-i Rockefeller Orvosi Kutatóintézetben dolgozott. 1949-ben a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem bakteriológia professzora, majd a biofizika professzora lett.
