A magyar eredetű Dalma női keresztnév megalkotása eredetileg Vörösmarty Mihály nevéhez fűződik, melyet férfinévként írt meg a Zalán futása című hőskölteményben, feltehetőleg a nyelvjárási dalma szóból, aminek a jelentése kedves, varázslatos és Petőfi Sándor álnévként vette át. Női keresztnévként először 1839-ben Vajda Péter költő használta, és később Jókai Mór is ugyanezt tette.
A kilencvenes években az újszülötteknek választott keresztnevek körében gyakori volt, a kétezres években a 66-99., míg a kétezer-tízes években a 74-95. helyet foglalta el a 100 leggyakrabban választott női keresztnevek listáján.
