Albert az 1420-as években részt vett a huszita háborúkban, és harcolt a török ellen az ország déli részében 1434–1435 között. Apósa, Luxemburgi Zsigmond 1437. december 9-én bekövetkezett halálát követően, feleségének, Erzsébetnek öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet Pozsonyban 1437. december 18-án magyar királlyá választotta, melyhez feltételekhez kötöttek. Az egyik ilyen feltétel volt, hogy nem fogadhatta el a német-római császári címet.
Albertet az esztergomi érsek, Erzsébetet a veszprémi püspök koronázta meg 1438. január 1-én Székesfehérvárott. Frankfurtban 1438. március 18-án II. Albert néven német királlyá választották, de rövid uralkodása alatt sohasem került sor a német királyi koronázására.
