A mai Budapest pesti oldalán okozott súlyos pusztítást 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között.
A mentés munkálataiban tevékenyen részt vevő Báró Wesselényi Miklós az alábbiakat jegyezte fel: a jég
„március 13-án … öt órakor újra megindult, s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van”.
