Amikor tizenhármat ütött az óra

Idén január végén befejeződött a világhírű Big Ben 2017-ben kezdődött felújítása. A Westminster-apátság neogótikus óratornyának korszerűsítése csaknem 800 millió (!) fontba került, mivel a helyreállítási munkálatok közben egy második világháborús bombát találtak, ráadásul azbesztmentesítésre is sort kellett keríteni. Az először 1859-ben megkonduló harangot, valamint az órát és a tornyot is ugyanarról a személyről, Benjamin Hall (1802-1867) politikusról (rövid ideig közmunkaügyi kormánybiztosról) nevezték el, ám a torony 2012 óta hivatalosan a jelenlegi uralkodó, II. Erzsébet nevét viseli.
Az ikonikus harang és torony azonban komoly múlttal rendelkezik, ugyanis volt egy elődje, a Great Tom elnevezésű óraharang és az annak helyet adó torony. A harangot III. Eduárd (1312-1377) uralkodása idején öntötték és évszázadokon át szólalt meg óránként, mígnem állapota nagyon leromlott, így III. Vilmos (1650-1702) 1698-ban a harangot a Szent Margit-plébániának adományozta, majd a XVIII. század végén áthelyezték a Szent Pál-székesegyházba; a tornyot pedig 1707-ben bontották le. Egy anekdota szerint egyszer egy őrszem elaludt éjszakai szolgálata közben, amiért haditörvényszék elé került. A katona azonban eskü alatt vallotta, hogy végig ébren volt éjjel, sőt, hallotta azt is, hogy a Great Tom tizenhármat ütött éjfélkor. A katonát bolondnak hitték és elítélték, ám a tárgyalás híre gyorsan terjedt, ami a székesegyház embereihez is eljutott, s mivel korábban ők is tapasztaltak némi rendellenességet az óra működésében, ezúttal alaposabb megvizsgálták a szerkezetet. S kiderült az igazság: az óra tényleg többet ütött a kelleténél, így a katonát végül felmentették a büntetés alól.