Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24. – Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették meg. 1645. február 24-én született II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fiaként. Még apja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé választotta a gyulafehérvári országgyűlés. 1660. május 22-én a szászfenesi csatában II. Rákóczi György megsebesül, majd június 7-én meghal. I. Rákóczi Ferenc ezután már nem tudta visszaszerezni korábbi hatalmát. 1661. augusztus 15-én ő és édesanyja, Báthory Zsófia áttérnek a katolikus vallásra. 1666. január 1-jén I. Rákóczi Ferenc Sáros vármegye örökös főispánja lett. Március 1-jén feleségül vette Zrínyi Ilonát. Ekkor még élvezte I. Lipót császár bizalmát, és megkapta Sáros vármegye örökös főispáni tisztségét is. A Zrínyi- és Frangepán-féle összeesküvésbe bonyolódva, az 1670-es tiszavidéki felkelés leveretése után csak anyja és a jezsuiták közbenjárására, nagy váltságdíj árán menekülhetett meg a büntetéstől. 1671. február 21–én megszületik az egyezség Báthory Zsófia és I. Lipót császár között: Rákóczi váltságdíj és várainak többségének az átengedése fejében büntetlen marad. Rákóczi ettől kezdve egészen haláláig semleges próbált maradni a császári csapatok és a bujdosók között zajló harcokban, miközben a bujdosók többször birtokait támadták. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona elsőszülött, György nevű fia nem sokkal születése után még csecsemőkorában 1667-ben meghalt. 1672-ben született leányuk, Julianna és 1676-ban második fiuk Ferenc. Nem sokkal második fia születése után 1676. július 8-án a makovicai uradalomhoz tartozó Zborón I. Rákóczi Ferenc meghalt. Kassán temették el.
