1603. március 23-án utód nélkül meghalt Erzsébet, a Tudor-család utolsó sarja, Jakabot, Tudor Margit dédunokáját pedig még aznap kikiáltották királynak. Fogadtatása konfliktusmentes volt, koronázására július 25-én került sor.
Az uralkodás nehézségekkel terhelt volt, a monopóliumok, az adózás rendje, az Írország elleni háború miatti adósságok okozták a feszültségeket. Két ellene szőtt összeesküvést túlélt még uralkodása kezdetén Jakab, aki Anglia és Skócia uniójának erősítését, a külföldi kapcsolatok javítását tűzte ki céljául, azzal, hogy egyesíti az angol és a skót koronát.
1604-től felvette a „Nagy-Britannia királya” címet, melyet az angol parlament ellenállása miatt csak Skóciában használhatott. Sikeres külpolitikájának köszönhetően 1604-ben békét kötött a spanyolokkal, de a katolikusok elnyomása miatt a feszültség megmaradt az országok között. Jakab ugyanis visszaállította a római egyház híveit sújtó intézkedéseket, majd 1604 februárjában kilátásba helyezte a katolikus klérus elüldözését.
Ez volt az eredője a 1605. november 5-re tervezett merényletnek. Tizenhárom angol katolikus összeesküvő Robert Catesby vezetésével, John Wright, Thomas Wintour, Thomas Percy, Guy Fawkes, Robert Keyes, Thomas Bates, Robert Wintour, Christopher Wright, John Grant, Ambrose Rookwood, Sir Everard Digby és Francis Tresham azt tervezték, hogy a levegőbe röpítik a parlament épületét, a második ülésszaknak megnyitóján, november 5-én. 36 lőporos hordót helyeztek a parlament pincéjébe a Lordok Háza megsemmisítéséhez.
A hatóságok azonban névtelen levél révén hírt szereztek a tervről és a lőporos összeesküvésként elhíresült merénylet-kísérletet elhárították. A konspirációban résztvevőket kivégezték. Jakab pozíciói megerősödtek, de eltűrte a katolikus vallásukat titokban gyakorlókat az udvarban, mert támogatásukra szüksége volt. A Biblia angolra fordított változatának elkészítését jelentős összegekkel támogatta.
