1920-ban Chicago városban két híres bűnszervezet tevékenykedett. Az ír North Side Gang élén Dean O’Banion volt, az olaszokat pedig a híres Al Capone vezette. 

Álcaként mindketten egy teljesen hétköznapi üzletet használtak főhadiszállásként. Capone egy használtbútor-kereskedést üzemeltetett, O’Banionnak pedig virágboltja volt. Utóbbi szállította a csokrokat a bűnözők temetésére.

1924-ben már pattanásig feszült a hangulat, a két rivális mindenhol kereste a lehetőséget, hogy keresztbe tegyen a másiknak. Nem meglepő, hogy végül egy egyszerűbb összeszólalkozásnál előkerült a fegyver, először az olaszok oldalán. O’Baniont saját üzletében lőtték le, amire az írek két hónappal rá választ is küldtek. Al Capone limuzinját követték, majd a megfelelő pillanatban több géppisztollyal megsorozták. Az olasz bandavezér ennek ellenére sérülés nélkül megúszta. 

Ezután ő maga döntött úgy, hogy teljesen leszámol az ellenséggel. Terve szerint egy közvetítőt küld, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tesz az új főnöknek, George Morannek. Több tucat raklap csempészett alkohol üthette a markát fillérekért. 

1929. február 14-én, Valentin napjára várták a szállítmányt. Hét ír bandatag figyelte egy garázsban ülve a közeledő autókat, de meglepetésükre rendőrök kopogtak az ajtón. Az olaszok terve az volt, hogy egyenruhásoknak öltözve lefegyverezik, majd a falhoz állítják a gengsztereket. Az álca sikeres volt, így az ellenség csak az utolsó pillanatban láthatta meg a kabát alatt rejlő Thompson géppisztolyokat. Ezért emlegetik ezt Véres Valentinként.

Elképesztő ebben, hogy mindezt az ír bandavezér túlélte, ugyanis elaludt aznap, így nem ért időben a találkozóra.