Nem úgy hódította meg a pestis Európát, ahogy eddig tudtuk?

Egy új elmélet szerint nem a mongolok támadása miatt indult „hódító útjára” a középkori Európát letaroló pestis. Hannah Barker amerikai kutató szerint ugyanis nem állja meg a helyét az a közvélekedés, hogy az Arany Horda által 1346-ban Kaffa (manapság Feodoszija) várának ostromakor a támadók táborában megjelenő fekete halál miatt a járványban elhunyt katonák tetemeit katapultokkal hajították be a erődbe, s a megfertőződött genovai várvédők hurcolták (volna) be a ragályt Európába.

A történet Gabriel de Mussis olasz történetíró (másodkézből származó) elbeszélése alapján került a köztudatba. Az amerikai történész szerint viszont a szerző akkoriban nem hagyta el Itáliát, másrészt más forrás nem tesz említést a fertőzöttek „behajigálásáról” a várba, ráadásul ha már 1346-ben felütötte a fejét a kór a városban, akkor miért csak egy-másfél évvel később érte el a pestis Európát?

Barker úgy céli, hogy maga a betegség csak az ostrom vége után jutott be Kaffába, a város ugyanakkor a támadás alatt kereskedelmi embargóban szenvedett a genovai és velencei kereskedők által – amit viszont egy évvel később feloldottak az Itáliában megjelenő élelmiszerválság miatt. A Tana városából (jelenleg Azov) Európába induló hajók fedélzetén pedig nemcsak a termények és áruk, hanem patkányok (és a rajtuk a fertőzést hordozó bolhák) is utaztak, így indítva el az eddigi legnagyobb pandémiát.

Hannah Barker: Laying the Corpses to Rest: Grain, Embargoes, and Yersinia pestis in the Black Sea, 1346–48