Gyakran használjuk a mindennapokban, sokan rendszeresen pechesnek mondják magukat vagy másokat, vagyis hogy nincs szerencséjük. De honnan ez a szó és mit jelent?
A kutatók és tudósok állításai szerint az életünk ötven százalékában vagyunk legalább annyira szerencsések, mint fordítva. Ezt ugyan sokan cáfolják, hiszen odafigyeléssel és helyes döntésekkel ez a szám a pozitív oldalára dőlhet. Jobb esetben.
Már a középkori filozófusok is leírták, többek közt Montaigne, hogy “Életünkben a jó és rossz események attól függnek, hogyan vesszük őket”.
A pech kifejezés egyértelműen rosszat jelent, ami a szurok miatt lett az. Német eredetű szó, nyers fordításban szurkot jelent.
A fáklyákat is szurokkal kenték le, és bizony néha rácsöppent az emberre a forró anyag, vagy beleült, és soha nem jött ki a ruhájából. Vártámadások esetén is fontos szerepet kapott, hiszen felforrósítva a védőfalról öntötték a támadókra, amely komoly égési sérüléseket, gyakran halált okozott.
Az ószláv kifejezést is hozzá kötik, hiszen ott konkrétan a poklot jelenti. Ők úgy mondták, hogy “pakal”.
Másik híres összefüggést a sör adja, ugyanis régen a söröshordók belsejét is íztelen szurokkal kenték be, hogy az megakadályozza az italt a fával való érintkezéstől. Persze gyakran levált a hordó oldaláról, így belekerülve a vendég korsójába, ami nem csak az ízét rontotta el, de már akkor is azt mondták, hogy ezzel a bajt zúdítja a nyakába, “pechje”, vagyis szurka lesz neki.
