Egy mondat miatt egy évvel később ünnepelték a honfoglalást

A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünnepléséről szóló tervek és elképzelések már jóval az 1896-os országos rendezvénysorozat megvalósítása előtt felmerültek hazánkban. Csaknem 130 éve, a millenniumi ünnepségek megszervezésének kezdete előtt mind a közéleti szereplők, mind jeles történészek gyakran polemizáltak arról, hogy valójában mikorra is datálható a honfoglalás ideje. Különösen két neves tudós, Szabó Károly (1824–1890) történész, műfordító és Pauler Gyula (1841–1903) író, jogász- és történészprofesszor vitáztak azon, hogy 895-ben vagy 896-ban vonultak-e be eleink a Kárpát-medencébe. (A tudomány jelenlegi állása szerint az előbbi időpontban.) Ezért 1882-ben a Vallás- és Közoktatatásügyi Minisztérium felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia különbizottságot hozott létre, ám a tudósok nem tudtak megállapodni egy konkrét időpontban, hanem csak 890-es éveket mint időszakot jelölték meg, mondván, „….kétségtelen tény gyanánt az adatok tömkelegéből csak az bontakozik ki, hogy 888 előtt a magyarok a mai hazánk területén nem telepedtek meg, és 900-ban a mai hazánk elfoglalása be volt fejezve, a magyar állam meg volt alapítva.”
Az MTA illetékes bizottságát négyen alkották, s nem tudtak dűlőre jutni a pontos évszámot, s így az ünnepségek megrendezésének idejét illetően. Így „került képbe” Lukács Béla (1847–1901) akkori közlekedési miniszter, egyben laikus történész, akinek szava, illetve egyetlen hosszú mondata döntött a kérdésben. Így szólt a verdikt: „Minthogy pedig az (építési) munkák, bár részben már folyamatban vannak, s részben legközelebb megkezdetnek, azonban egyenként és összességükben 1895-ben be nem fejezhetők, ennélfogva különösen tekintettel arra, hogy a honfoglalás ezredévi fordulója a történelmi hűség megzavarása nélkül 1896. évre is tehető, mert a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában a »Magyar Tudományos Akadémia« által kiküldött bizottságnak 1883. évi január hó 25-én kelt jelentése szerint a honfoglalás kezdete és befejezése közti idő teljesen kétségtelen tény gyanánt a 888–900 évek közti időre tehető, a kormány azon megállapításra jutott, hogy a millennium tartassék meg oly időpontban, midőn annak emléke nagyobb közművek által is megörökíthető, miből önként következik, hogy a kiállítás is, mely nem mint öncél, hanem mindig mint a millennium egyik része vétetett tervbe, abban az időpontban tartassék meg, melyben a millennium jelentősége művek által is fokozható lesz.” Így a kissé cikornyásra sikeredett mondatnak köszönhető, hogy eleink egy esztendő csúszással hódították meg a Kárpát-medencét.

Irodalom:
Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből

Millisits Máté: A magyar nemzet ezeréves múltjának ünnepe – Így született meg a Millenniumi Kiállítás ötlete

  • Érdekes és misztikus történek, feladványok, fejtörők, gondolkodásra késztető feladatok, közmondások, idézetek és egyéb fontos, hasznos és érdekfeszítő adatok.
Előző cikkSandwich gróf, ez egy remek ötlet volt!
Következő cikkMeghallgatnád a világ első hangfelvételét? Megteheted!

Hozzászólok a cikkhez

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét