Számtalanszor elhangzik napjainkban is Magyarországon, még a fiatalok is előszeretettel használják, de miért is mérik a gazdagságot kőben? Egy német kifejezést vettek át még a középkori időkben, a “steinreich” szó tükörfordítása. A családok tehetőségét nem feltétlenül a p...
Egy régi rövidítésnek köszönhetjük mindezt, mely az 1930-as években terjedt el Magyarországon. Két német vállalkozó, Hans Keller és Jacob Knappich neve köthető ahhoz a céghez, melynek kezdetben egy acetilénnel működő lámpa gyártása volt a fő profilja, majd ugyanezzel az elké...
Számos feljegyzés bizonyítja, a történészeknek pedig több elképzelésük is született. Hasonlóképp, mint a pestis, gyorsan terjedt, és volt, hogy egyszerre 400-an ropták a táncot az utcákon. A leghíresebb eset 1518-ban történt az elzászi Strasbourgban. A Német-római Birodalo...
Az 1987-ben megjelent Bad című nagylemez turnéjának hetedik állomása komoly fejfájást okozott a békepárti, szocialista keletnek és a dekadens, hanyatló nyugatnak a kettévágott Berlinben. Az egyik legkomolyabban kontroll alatt tartott kelet-európai diktatúrában kellett megold...
Már a középkorban is gyakori volt, hogy keményfából készítettek különböző mintákkal ellátott kapukat, hiszen ezek tökéletesen illettek a kő- vagy téglafalakhoz. Emiatt az első székelylapuhoz hasonlító elemek használatához pontos időszakot sem lehet társítani. Az viszont tény...
Két család elszántsága mutatja, nincsen lehetetlen. Állandó tűzparanccsal rendelkeztek a német határőrök, és ők nem féltek használni a fegyvert. A becslések szerint közel 200 áldozatot szedett a két Németországot elválasztó fal, de a valódi szám az ezerhez közelít. Sokan prób...
A középkori élet furcsaságai között méltó helyet foglal elé a házastársi párviadal; a Németországban népszerű szokás szerint a férj és a feleség közötti vita egy erre a célra kialakított ringben dőlt el. A párbajnak egyedi szabályai voltak: a férjnek egy gödörben kellett állnia,...
Bőven maradt adósága az országnak a rendszerváltás után is. Majdnem egy 100 éves adósság kifizetésére kötelezték őket. Az 1919-es versailles-i békeszerződésben 269 milliárd aranymárkás kártérítésre követelték az országot az I. világháborúban elkövetett bűnökért. Igaz, 1929-be...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatvédelmi irányelvek
