Austen Henry Layard

Sir Austen Henry Layard angol régész, 1817. március 5-én született Párizsban. Ásatásai nagymértékben megnövelték Mezopotámia ősi civilizációinak ismereteit.

1839-ben otthagyta állását egy londoni ügyvédi irodában, és kalandos utazásba kezdett lóháton Anatólián és Szírián keresztül. 1842-ben Sir Stratford Canning isztambuli brit nagykövet nem hivatalos diplomáciai missziókra alkalmazta. Sok időt töltött Moszul, az oszmán Mezopotámia (ma Irak) közelében, Layard egyre jobban érdekelte a bibliai hírű nagy városok felkutatása és feltárása. Nimrúdot, az asszír főváros, Calah helyszínét Ninivével tévesztette össze, ott ásatásokat végzett (1845–51), és felfedezte a Kr.e. 9. és 7. századi királyok palotáinak maradványait és számos fontos műalkotást. Ezek között szerepeltek II. Ashurnasirpal király uralkodásának szobrai és egy hatalmas szárnyas bika, amelyek a British Museum legértékesebb kincsei közé tartoznak.

Ünnepelt és példátlan sikere után 1849-ben a Tigris folyó keleti partján, Moszullal szemközti halom felé fordult, ahol megtalálta Ninivét. Új erőfeszítése feltárta Szanherib palotáját és számos rendkívüli műalkotást. A legfontosabb azonban az volt, hogy nagyszámú ékírásos táblát talált az állami levéltárból, amelyekből végül sokat tanultak az asszír és babiloni kultúráról és történelemről. Ashurban, Babilonban, Nippurban és más babilóniai és asszíriai helyszíneken is kutatott. Felfedezései Ninive és Babilon romjain (1853) című, erről az expedícióról szóló beszámolója rendkívül népszerű volt.

Későbbi kormányzati és diplomáciai pályafutása során Layard a parlamentben dolgozott (1852–57 és 1860–69), külügyminiszter lett (1861–66), munkaügyi főbiztossá és titkos tanácsossá (1868) és nagykövetté nevezték ki Isztambulba (1877–80). 1878-ban lovaggá ütötték.

1894. július 5-én halt meg Londonban.