Élete
Munkássága
Anatole France (született: Jacques Anatole François Thibault) francia költő, újságíró és regényíró, számos bestsellerrel. Tagja volt az Académie Française-nak, és 1921-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat „a francia szellemet kifejező ragyogó életművéért, választékos és erőteljes stílusáért, minden ember iránt tanúsított megértésének, elbűvölő charme-jának elismeréseképpen”
France a Collège Stanislasban, egy katolikus magániskolában tanult, majd a diploma megszerzése után a könyvesboltjában segítette apját. Több év elteltével a Bacheline-Deflorenne-ben és a Lemerre-ben katalóguskészítői pozíciót szerzett. 1876-ban a francia szenátus könyvtárosává nevezték ki.
France költőként és újságíróként kezdte irodalmi pályafutását. 1869-ben a Le Parnasse contemporain kiadta egyik költeményét, a La Part de Madeleine-t. 1875-ben a harmadik Parnasse contemporain összeállításért felelős bizottság tagja volt. Újságíróként 1867-től számos cikket és közleményt írt. A Le Crime de Sylvestre Bonnard (1881) című regényével vált ismertté. Főszereplője, a szkeptikus régi tudós, Sylvester Bonnard France saját személyiségét testesítette meg. A regényt elegáns prózája miatt dicsérték, és elnyerte az Académie Française díját.
A La Rotisserie de la Reine Pedauque-ban (1893) France nevetségessé tette az okkultizmusba vetett hitet. 1896-ban beválasztották az Académie Française-ba.
France részt vett a Dreyfus-ügyben. Aláírta Émile Zola kiáltványát, amelyben támogatta Alfred Dreyfust, a kémkedésért hamisan elítélt zsidó katonatisztet. France Monsieur Bergeret című 1901-es regényében írt az ügyről.
France későbbi alkotásai közé tartozik a Pingvin-sziget (L’Île des Pingouins, 1908), amely az emberi természetet gúnyolja ki a pingvinek emberré alakulását ábrázolva – miután a madarakat tévedésből megkeresztelte a majdnem vak Mael apát. France szatirikus története a középkortól kezdve, egészen a szerző koráig, különös tekintettel a Dreyfus-ügyre, és egy disztópikus jövővel zárul. Az istenek szomjaznak (Les dieux ont soif, 1912) egy regény, amely a francia forradalom idején Párizsban játszódik, Maximilien Robespierre igaz hívő követőjéről és az 1793–94-es rémuralom véres eseményeihez való hozzájárulásáról. Ez egy ébresztő a politikai és ideológiai fanatizmus ellen, és a korabeli események különféle más filozófiai megközelítéseit vizsgálja. Az Angyalok lázadását (La Revolte des Anges, 1914) gyakran Franciaország legmélyebb és legironikusabb regényének tartják.
Anatole France 1924-ben halt meg, és a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine régi közösségi temetőben nyugszik.
