A Nagy Fal Kína legfőbb szimbóluma, amely az egységet és az erőt jelképezi.
A Ming dinasztia időszakában építették, főként a törvényszegő bűnösök végezték el nehéz építő munkákat, melynek során 400 ezernél többen haltak meg. Ezért a világ leghosszabb temetőjének is hívják a falat.
A Fal felállításának célja a mongol portyázók elleni védelem volt. Hosszúsága miatt a teljes hossz védelme megoldhatatlannak bizonyult, és erődítményként sem felelt meg, ahhoz alacsony volt és a benne rejlő rések száma is jelentősen nehezítette volna a védekezést. A Fal menti kommunikáció azonban nagyon fejlett volt, füstjelek segítségével osztották meg egymással az őrök a közelgő ellenség létszámára vonatkozó adatokat.
A Fal minden szakaszát a területileg ott jellemző, könnyen elérhető alapanyagokból építették, így megtalálható a mészkő, a gránit, égetett tégla. Cement helyett ragadós rizzsel ragasztották egymáshoz a köveket, s a Fal még mindig áll.
A 8851 km hosszúságú építmény a fő vonalból áll több kisebb ággal, melyek az önálló államok határát jelzik. Shanghai-nál kezdődik, és tart egészen a Góbi-sivatag széléig. Több kiindulóponttal, 6-10 méteres magasságban húzódik a hegyvonulatok gerincén kis megszakításokkal a 8 méter széles Fal, néhány száz méterenként egy-egy, összesen 25000 őrtoronnyal. A belső terében összekötő-folyosó és raktár került kialakításra.
A természet és az emberi beavatkozások miatt a Fal jövője kétséges. Egy 3000 kilométernyi szakasz már megrongálódott és összeomlott. További veszteségek elkerülése érdekében folyamatos a restaurátorok munkavégzése.
A Kínai Nagy Falat néhány kiválasztott szakaszát 1970-ben nyitották meg a turisták előtt. UNESCO Világörökségi Listáján 1987-től szerepel, 2007. júliusában beválasztották a Világ 7 csodája közé, mint ”leghosszabb építményt”.
