A IV. században tartották ezt a napot a keleti liturgiában, onnan terjedt a nyugati egyházban is. Az ünnepi fények felvonultatása, a gyertyás körmenet a gyertyaszentelés. A fény Máriát ünnepli, aki az igazi, felvilágosító fényt hozza a templomba.
A szentelt gyertya az önmagát felemésztő, másokat szolgáló Krisztus jelképe. Gyertyaszentelő Nagyboldogasszony napján az Egyház megáldja az égő gyertyákat. Az embereket a szentelt gyertya kísérte születésüktől halálukig, a bölcsőtől a koporsóig. Szentelt gyertyát gyújtottak ünnepeken és bajok időszakában is.
