Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intézett Szerbiához

1909 márciusában Szerbia nyilatkozatot tett az Osztrák–Magyar Monarchiával való jó viszony fenntartásának ígértével. 1914. július 23-án az Osztrák–Magyar Monarchia ennek értelmében felszólította Szerbiát, hogy tartsa be az abban foglaltakat, és kiadta a júliusi ultimátumot.

A szerbek a Monarchia levelére nagyrészt visszautasító, egy pontban elfogadó, részben pedig hamis válaszokat küldtek, egyúttal mozgósították hadseregüket. A szerbek válaszát az osztrák–magyar nagykövet Bécsbe való visszatérését megelőzően visszautasította.

A Temes folyónál a Monarchia és Szerbia határát a szerb tartalékosok úgymond „véletlenül” átlépték, ezért figyelmeztető lövéseket adtak le az osztrák–magyar csapatok. Ferenc József osztrák császárhoz eljuttatott esetlegesen túlzó jelentések hatására a császár hadat üzent Szerbiának 1914. július 28-án.

Az első világháború 1914 és 1918 között, a 20. század elején, világméretű katonai konfliktus volt. Európa csaknem összes állama részt vett a nagy háborúban, valamint az Orosz Birodalom, Japán, az Oszmán Birodalom, majd az Egyesült Államok, kiterjedt a Közel-Keletre, Afrikára és Ázsia egyes részeire.

A harctereken 9 millió katona esett el és 5 millió polgári áldozat, akik a megszállások, bombázások, éhínségek, járványok következtében életüket vesztették.